A tőzsdén kereskedett alapok forradalmasították a befektetési világot, lehetőséget adva a befektetőknek, hogy különféle típusú befektetések előtt tegyenek kitettséget. Az ETF-eknek és a hasonló alapoknak azonban vannak bizonyos sajátosságai, amelyeket meg kell értened. Az egyik a nettó eszközérték, vagyis a NAV és a piaci érték különbségével kapcsolatos. Bár arra számíthat, hogy ez a két szám megegyezik, a gyakorlatban nagymértékben eltérhetnek egymástól – és ha igen, ez lehetőséget adhat a profitszerzésre.
A NAV és a piaci érték megértése
Az alap nettó eszközértéke egyszerűen érthető fogalom. Ha összeadja egy alap eszközeinek összértékét, és elosztja a forgalomban lévő befektetési jegyek számával, akkor megkapja az alap egy részvényre jutó nettó eszközértékét. Ritka esetekben nehéz lehet meghatározni egy adott eszköz fix értékét, amelyet egy alap birtokol, de általában egy alap nettó értékének meghatározása triviális feladat, amelyet a professzionális kereskedők folyamatosan végeznek a kereskedési nap során.
Ezzel szemben a piaci értéket a kereskedők határozzák meg a pénzügyi piacokon. A piaci szereplők általában az alap vagyonának tényleges értékéből veszik a jelzéseiket, így nem tapasztalható nagy eltérés a NAV és a piaci érték között. Ezen túlmenően, mivel a legtöbb ETF lehetővé teszi az intézményi befektetők számára, hogy nagy mennyiségű ETF-részvényt vásároljanak vagy adhassanak el nettó eszközértéken vagy annak közelében, bőséges lehetőség nyílna az arbitrázsra, ha a piaci érték túl távol lenne a nettó értéktől.
Miért maradnak fenn a különbségek
Ennek ellenére bizonyos helyzetek a NAV és a piaci érték közötti folyamatos különbségekhez vezetnek. A leggyakoribb helyzet akkor fordul elő, ha az ETF által birtokolt eszközökkel elsősorban egy másik tőzsdén kereskednek, amely történetesen zárva van, amikor az ETF kereskedési tőzsde nyitva van. Például a nemzetközi ETF-ek gyakran tartanak részvényeket külföldi részvényekből különböző időzónákban. Technikailag a nettó eszközérték jellemzően az ETF részvényeinek záróárát tükrözi a saját tőzsdén. A globális piacok folyamatosan változnak, és ez nyilvánvaló eltéréshez vezethet a piaci érték és a NAV között – legalábbis addig, amíg a külföldi tőzsde másnap ki nem nyit és bezárja a rést.
A másik fő forgatókönyv, amely a nettó eszközértékhez kapcsolódó prémiumokat vagy engedményeket foglalja magában, egy speciális típusú, zártvégű alapként ismert alap esetében fordul elő. A legtöbb ETF-től eltérően a zártvégű alapoknál korlátozott számú részvény van forgalomban, így a kereslet és kínálat kulcsszerepet játszik a részvények piaci árának meghatározásában. Ha egy adott eszközosztály nagyon népszerű, az ilyen eszközöket birtokló zártvégű alapok a nettó eszközértékhez képest hatalmas felárral kereskedhetnek. Ha ez az eszköz kiesik, akkor az alap nagy kedvezményt kaphat a NAV felé.
A befektetőknek meg kell érteniük, hogy az ETF-ek esetében ritkán van értelme a részvények nettó eszközértékénél többet fizetni. Ha egy ETF piaci értéke esik, és ezért a NAV-nál kedvezményesen vásárolhat részvényeket, az gyakran jó alkalmat adhat az alkura.
Most, hogy többet tanul a részvényekről, érdemes még ma elkezdeni a befektetést. Nézze meg a The Motley Fool's Broker Centert, hogy megtalálja az Ön számára legjobb brókert.
Ez a cikk a The Motley Fool's Knowledge Center része, amely egy fantasztikus befektetői közösség összegyűjtött bölcsességei alapján jött létre. Szeretnénk hallani kérdéseit, gondolatait és véleményét általában a Tudásközponttal vagy különösen ezzel az oldallal kapcsolatban. Hozzájárulása segít abban, hogy segítsünk a világnak befektetni, még jobb! Írjon nekünk e-mailt a címre tudáscenter@fool.com . Köszi -- és tovább!
